Szúnyogember 3

(kalandjáték)

Két hét telt el a fantasztikus túrád óta.

(Ha nem játszottál még az első 2 résszel, nem árt, ha azokkal kezded!)

Ez az irat a hiteles története annak a két ifjúnak, aki megmentette világunkat, Wurhkukot. Most feltárom Önöknek a nagy igazságot, kettejük kalandjait és gigászi harcukat a gonosz istennel...

Előző könyvem ott fejeződött be, hogy a Szúnyogember és az Orion névre hallgató Macskanő együtt eltűntek Wurhkukról. Nos, nem vesztek el. A saját világukba tértek vissza. A Földön – ahová kerültek – máshogy telik az idő. Ők mindössze pár hetet töltöttek ott, míg itt évtizedek peregtek le a Nagy Homokórán. [ld. "Téridő", XI. fejezet]

Amikor a transzportáció megtörtént, éppen kimondhatatlan nevű tárgyak vették őket körül. Egy fotelágyon tartózkodtak, és egy televízió nevű mágikus eszközt figyeltek. Hozzáértők szerint ez olyasmi, mint a boszorkányok varázsgömbje, csak veszélyesebb. A művelet közben különös táplálékot vettek magukhoz, csipszet és kólát. [vö. "Más terek, más szokások", XXV. fejezet]

Aztán a televízió elején megjelent a KÁOSZ. "Nem menekülhettek előlem!" – süvöltötte az istenség, majd összeszorította az ujjait, és a két ifjút magába szippantotta a gépezet.

Megérkeztek Wurhkukra...

részlet a nagy krónikás
– vagy inkább krónikus nagy hazudozó –
Jiorian apó könyvéből

start